de hogy valami humoros is legyék itt.

tehát a miskolci egyetem közigazgatási területén számos veszélyforrás leselkedik a gyanútlan szórakozni vágyó ifjúságra. mindenhonnan acsarkodik rájuk a nyers erőszak, az alkohol és más tudatmódosító szerek, valamint olyan, fejüket spontán felütő kunsztok is, mint például a "kommersz-kétdekás-üvegekre-való-rázuhanás-védőháló-nélkül" nevezetű, amelyiket péter barátom prezentálta egy emelkedett hangulatban egy, a "kék sziklakút" hangoszene-szolgáltató üzem előtti tákolmányon.

ennek ellenére a tegnap estét is (mint emlékezetem szerint az eddigi összes hasonlót) sikerült sérülés-, és sebesülésmentesen abszolválni.

az igazi tökös gyerek nem ilyen helyeken szenved balesetet. az igazi tökös gyerek a hajnal ötkor megkezdett álmában végez olyan mozdulatot, amitől a bal vádlijában (!) keletkezik görcsös izomhúzódás. igen, rá sem bírtam állni felkeléskor.

veszélyes dolog az alvás, gyerekek...

néha megesik, hogy egyes emberek sebeket okoznak. nem tettleg, képletesen úgymond. aztán olyan is van, hogy más sebét megtudván magunkon ejtünk egy még mélyebbet, hogy könnyebb legyen. nem nekünk, neki.

aztán van még olyan is, hogy amikor már egy ilyen beheged, a másik feltépi, mert.

ilyenkor tanácsos rágyújtani egy szál cigarettára, elszívni, majd a csikket a sebbe oltani. a művelet után köpjünk nagyot a földre.

jobb, ugye? 

öröm hallani, ahogy korongról-korongra fejlődik a napalm death torok, barney hangja. komolyan, ahhoz képest, amit a legelején hörgicsélt (úgy az inside albumig) most kifejezetten ízesen, mondhatni folyékonyan köpi arcunkba a világ mocskát. és lehet (sőt, biztos), hogy a lemezre kap valami ájszingot a hangsáv, de a helyzet az, hogy greenway úr élőben is leüvölti bárki fejét egy kis bemelegítés után.

ennyi kedvcsináló után következzék a zenemuzsika:

fülembe jutott egy olyan, hogy meg akarják szüntetni a 101b-s járatot.

amennyiben ez bekövetkezik, megírom a végrendeletem, felcsatolok a testemre 60 kiló cénégyet, és porrá rombolom az mvk központját.

de lehet, hogy inkább a közönségszolgálati irodába megyek be így. a szemerén úgyis többen járnak... 

a blog tegnap produkálta eddigi legnagyobb látogatottságát. mivel látogatottsági adatokról írni szarblog-ismérv (ráadásul meglepően szánalmas még így is, hogy hányan nézik ezt a möszmedvényt...), ezért mint születésnapi ajándékot fogom fel. igen, tegnap volt. nemmindegy?! de. igaz? ugye?! há mé'? MÉÉ'?? nem?! NEEM?! de! igaz? ugye?!...

hovatovább lassan értelmes posztokat is kaptok arcba, mert ez a dekadencia így elég zaccos...