annak okán, hogy tegnap élénk érdeklődéssel kezdtem el tanulmányozni bátyám vízipipáját, valamint a kutakodás közben kezembe került egy egészen pofás, levélkével gravírozott zippo, kaptok fűszagú melódiát.

ott oldalt, ni.

most eszek lencsét, sziasztok. 

az imént sikerült belenéznem a tükörbe.

(ha azt vesszük figyelembe, hogy kb a szorgalmi időszak vége óta (mondjuk decenber közepe) hajnali kettő-három körül kerülök ágyba, valamint a napi kétszeri, célzottan egészségkárosító étkezést és a friss levegő hetekre való mellőzését is felrójuk, akkor egyáltalán nem meglepő, hogy egy véreres szemű, borostás selejt pislog vissza az ezüstfoncsorból. fodrásznál is utoljára novenberben...ezekkel azt hiszem, elsajátítottam a vinszent-ápdét.)

szóval nem volt valami épületes látvány.

(mellesleg az egyik mai buditúrámon olyat mert roppanni a térdem, hogy azt hittem, darabjaira szétesik, mint egy jenga. nem így történt, viszont rámhozta a frászt.
a hab a tortán, hogy faszveszter óta izomláz van mindkét vádlimban. ez valószínűleg az avas oldalában megejtett havas fürdető-parti hozadéka.)

emellé már csak egy fasza nátha, vagy valami kellene.

és továbbra is bagózok, igen.

hamvasztást kérek.

az új évre egyébiránt a következőket kérem a kis jézuskrisnától:

    - tartós párkapcsolatot

    - mikro és analízis kettest

    - slayert/amon amarthot hegyaljára

    - tavaszt.

tudom, hogy nem szabad elmondani, mert akkor nem teljesül, de egyrészt bilibe lóg a kezem úgyis, másrészt meg mit ugatsz bele?!

szóval üdv pupák! remek évünk lesz, meglásd.

én szóltam.