eljutottunk oda, kérem szépen, hogy ha a székesfővárosba látogatnak olyan zenekarok egy estére, mint mondjuk a raging speedhorn, a twelve tribes, a chief rebel angel, és a bridge to solace, és még egy ilyen névsor mellé kacagtatóan olcsó jegyár is társul, nem engedhetem meg magamnak.
mert a belépti, az 1400 magyar forint.
a vonat pedig ugyanennyiért visz el butapestre.
és ugyanennyiért vissza.
...
"tényleg remekül szórakoztam a fabrikon, de nem azért, mert jó volt. ha kollégákról jót vagy semmit, akkor inkább semmit. de mégis: nem értem, mit akarnak. az előadás, konferálás olyan volt, mintha kb másodszorra állnának színpadon (mondjuk asszem ebben a felállásban így is van), a hangzás egy zsák szar (zp?), a régi dalok újragondolása szerintem kapufa, aztán amikor szabi megfordította a sapkáját és ugrálva elkezdett reppelni (izompólóban, aranylánc kívül), akkor elmentem és ittam egy pálinkát. pedig nem szoktam."
a fenti idézet egy bizonyos fish! zenekar énekesétől származik, aki május hó második napján volt szerencsétlen megtapasztalni a freshfabrik nevezetű izét.
én harmadikán.
nem teregetném nagyon a dolgot, de gyalázat volt, az a helyzet. nem is emlékszem, mikor hagytam el koncertet idegesen korábban idő előtt...
aztán ezt kb. egy órával később megint megcsináltam. mármint az idő előtti koncert elhagyást. idegesen.
mert bár a freshfabriknak többszáz férőhelyes koncertsátor jutott, addig vörösandriséknak egy piros roki, ami egy patkánylyuk (az egyetemi napok szervezőbrigáte ráadásul előrelátóan kihagyta őket a programból több helyen is, mindegy).
és aztán hiába lett tele zsúfolásig a placc kezdésre, hiába volt sztédzsdájving, meg vólofdesz, meg szingalong, meg hiába élvezték a srácok is a bulit nagyon, mert a besser maschine közepén úgy kiment az amper, hogy vissza se jött már rendesen.
so much for justice.
