pár gondolatot fűznék ehhez a csodás egyiptomi estéhez.
• taktika. egervári híres, jónevű edző, aki már tucatszor bizonyította, milyen hatékonyan tud begyakorolt taktikákat, korábban működő játékrendszereket széjjelkúrni. ezt a képességét eddig jobbára bohócligás csapatoknál kamatoztatta (lásd a győri faszrajzolós esetet), szövetségi edzőként pedig a 4-4-2 felállást húzza most rá egy olyan csapatra, amire ez a szisztéma eddig egyáltalán nem volt jellemző.
• németh krisztián. én elhiszem, hogy kurva tehetséges, nyilván nem véletlenül volt a 'pool felnőttjeinél, és nem véletlenül parádézik az aek-nál, de amit ma foci címén művelt, az népsportos berkekben lelombozónak, jómagam nyelvén pedig híg fosnak nevezendő: másodpercekig volt képes a labdatartásra, már ha egyáltalán tudta fogadni a passzokat, legalább ötször-hatszor pattant méterekre tőle a labda. a tizenhatoson belül próbálta párszor eljátszani a hattyúhalált is, a szejsell-szigeteki bíró meg látványosan szart a fejére.
• két támadó szellemű csapatból az lesz eredményes, amelyiknek jobb a védekezése. no, mi felálltunk öt támadó szellemű játékossal 4-4-2-ben, a védelmünket meg úgy járta át az a két-három hondurasi, mint fing a gatyát. középpályás labdaszerzés meg egyáltalán nem létezett, ha labdát kaptunk, az jobbára a hondurasiak meghiúsult támadásaiból esett.
• a támadások. nyilván az is egervári "érdeme", hogy minden felépített attakot görcsösen be akartunk fejezni. néha az volt az érzésem, hogy az ötésfelesig akarjuk vinni a labdát, hogy utána valamelyik aranylábúnk a gólvonalról passzoljon a kapuba. bizonyára az sem tűnt fel senkinek, hogy a hondurasi kapus egy igazi lepke levente, a kapu felé guruló labdákat sem fogta mindig biztosan. ehhez képest egy távoli lövést, nem sok, annyit nem küldtünk felé, csak passzíroztuk befelé a labdát a rövidpasszokkal, amikből általában három sikerült egymás után.
• ennyi már önmagában biztos vereség, emellé jön még, hogy a honduk mind életük meccsét fogták ki, simán ráküldhették volna negyvenről is, gulácsi azt is bevédte volna. mezőnyben összeszedettek voltak, remekül forgatták meg a széleket, távolra pontosan íveltek, a védelmük meg jól zárt. igaz, kettőnullnál már fetrengtek, mint a fürdőskurva, de ezt már a modern labdarúgás számlájára írjuk.
urak! honduras is megtanult focizni.
