most arra gondoltam, hogy teljesen váratlanul csinálok ide egy posztot, hogy még véletlenül se bizonyosodhassék meg róla bárki is, hogy már nem írom a blogot.

amúgy meg naná hogy nem írom. szép évek voltak a kétezresek, de a freeblog kivérzése is remekül szimbolizálja, hogy a blogkorszak lezárult. más világ van már; tumbler, tvitter, vájn, káub... jobb is ebbe beletörődni. úgyhogy arra a konklúzióra pofoztam magam, hogy legyen itt egy pont.

pl. ezt a pontot már szinte mindenki megtette, aki annak idején hatott rám, hogy blogot kezdjek. nekik volt igazuk. én ellenben csak szorongattam a markomban ezt a döglött állatkát, de nem volt szívem eltemetni. úgyhogy most megteszem. nullahatban kezdtem, az majdnem nyolc év (ha az utolsó hónapokat erős jóindulattal hozzácsapjuk).

fog hiányozni. nem a blog, az írás. a korábban linkelt tumblim ugyanis elment egy ilyen reblogolós irányba, amit amúgy pont el akartam kerülni, de béna voltam, mindegy már. lehet, hogy lesz majd egy másik, ami személyesebb, terjengősebb lesz. még kitalálom.

pá.