hazánkban kevesen járnak labdarúgó-mérkőzésekre. nem újdonság, szinte mindenki tudja. (persze az emberek szeretik ilyenkor a maguk szakértő, demagóg mondókáikat hozzáfűzni, igaz, ettől a tény még tény marad.) a vicc a dologban, hogy a nézőszámokkal a médiagecik nagyon szeretnek játszadozni. a játék lényege abból áll, hogy a pesti/nyugat-magyarországi csapatok mérkőzéseire általában többet, a keletiekére kevesebbet írnak. már hallom a felszisszenést, hogy ez biztos az én lokálpatriotizmusom, meg paranoiám. de nem.

az új szezon első két hazai mérkőzésén (diósgyőrről van szó, ugyebár) a klub közzétette a hivatalos nézőszámadatokat. ezek szerint az újpest ellen 4269, míg a zete ellen 3269 fizető néző tette tiszteletét a betonkaréjban. az előbbire az országos média még kicsit felfelé kerekített (ritka eset), de az egerszegiek elleni hazaira csont nélkül bevágták a háromezret. bagatel, mondhatnók.

a soproni idegenbelinkre 3070-et írt ki a helyi digitálgyula, ami az utólagos számolások után potom ezer nézővel több, mint a valóságban. ez egy bizonyított bukó.

és ha csak belegondolok, hogy hányszor mondanak be az emtéká négyszáz nézőjére ezerötöt, vagy a győr hatszázára kétezret, esetleg a reac háromszázára négyezret (!) (egy tavalyi diósgyőr ellenin mondatta be a klubtulaj a műsorközlővel - az ominózus mondat után a vendégszektor harsány kacagásban tört ki), akkor a dolog súlyosb, mint aminek látszik.

persze ezek csak nézőszámok, de mi a rákért kell itt cicomázgatni?!

ja, és még mielőtt. az msúsz bekaphatja a faszomat, de tövig ám! a firkászgecik azt hiszik, ők valakik. meg hogy nekik mindent lehet. pedig dehogyis.