"WHOO!"
(dennis lyxzén)

híres emberek híres mondásai c. rovatunkat látták, szép napot.

szívélyes termékenységünnepet kívánok, akárcsak én.

helyi folklórral nyitnék.

ma lőttem, hazajövet a nyírségből. hiányzott miskolc, na.

három pár titokzokni boldog tulajdonosa lettem a múlt hét végén, a frissebbik cipőmhöz felkapott rövid gyakorlómhoz ugyanis nem illett az elmúlt tizenegynehány évben rendszeresített vastag frottír. az obligát diszkós hatást ellensúlyozandó, szigorúan metálpóló a felsőruházat, melyet remekül tetőz be a háromhetes pofaszakáll/napszemüge/morózus szájtartás kombó.

heti divattippek című rovatunkat látták, mindenjót.

o filósofo.

"Cicifogó
Hibátlan "adottságát" markolássza Megan. 18+ videó!"
boon.hu, már megint

eddig nagyjából és egészében elkerültek a sportsérülések, mely nagyrészt a ritkás sporttevékenységből, kisebbrészt a fizikai adottságaimból adódott (190/90, plusz még nem tört el csontom), aztán két napja megtörtem a hagyományt.

a mostmár szokásos kedd esti, egyórás műfüves szeánsz utolsó percében (mikor máskor) ugrottam egy labdára, le akartam seggelni, a jobb lábam kicsúszott előre, a másik maradt alattam, reccsent egy gecinagyot, aztán előrecsúszott az is.

kb. öt perc múlva már jártam rajta, másnap aztán alig bírtam ráállni. kenegettem apám fastum géljével, mert kettőtől megint meccsek voltak (szakhetes torna), aztán ahogy kiérve elkezdtem melegíteni, örültem, mert a bicegéstől eltekintve nagyjából helyrejött.

csapattársaim elkezdtek belőni (gyéká: célzott lövésekkel bemelegíteni énengemet), a drága ruszkaiádám barátom meg is küldött egy labdát vagy húszról, nem látszott erősnek, de túl gyorsan közeledett... elég az hozzá, ha nincs protektoros kesztyűm, most a kisujjam merevítőben lenne.

így csak kétszeresére dagadt, meg bevérzett a hajlatnál.

de mostmár tudom mozgatni, ujjé.

for those about to rot.

a szólásszabadság az, amikor következmények nélkül leírhatod, hogy

megvan már vagy négy-öt éves, de mindig meghat, ha meglátom.

most egy olyan kifejezés úszkál bennem, hogyaszongya: két világ határán.

próbálom megfejteni.

volt már róla szó korábban is, hogy azzal, hogy a mi korosztályunk így, a nyolcvanas évek közepén, vagy a vége felé kívánkozott a napvilágra, két, egymástól olyannyira gyökeresen különböző korszak átmenetét éltük meg, hogy csuda. szerintem a többségünk még fel sem fogta ennek a jelentőségét.

példuál én már tudom, mi a divx, a hd, a blu-ray, meg mondjuk a torrent, de az én kölkeimnek már fogalmuk se lesz róla, milyen az, amikor a többórás, égett porszagú, elmélyült falnézés után az ember kezét megsüti a diavetítő. vagy hogy milyen íze van a kópé szaláminak. a tettye sajtnak. hogy milyen fejjel lefelé csüngni a gömbmászóka tetejéről. vagy ha már a pubertás feszeget: micsoda öröm megtalálni egy köteg ökm-et, vagy egy stóc jugoszláv erotika magazint a szekrény legalján.

a gőgös és kétségbeesett nosztalgia segélykiáltásai lennének ezek? lehet. abban sem vagyok biztos, hogy a fentiek mással is hasonló intezitással történtek meg. bennem mindig volt egy hit, hogy minden frissen megérett generáció érez valami tisztelettel vegyes visszarévedést, egy érteni vágyást a felnőttebbek letűnt érájába. hogy milyen lehet egy kétszáz lelkes mátrai faluban lakni a hatvanas években, vagy a már lassan negyven éve megszűnt miskolci négyes villamossal felmenni a tatárdombra...

meglátni, hogy a történelemnek nem csak vihara volt. fuvallata is.

kevés a bizodalmam, hogy a maiak is meglátják.

the sides.

rég volt már zene.

megj.: a középen látható kapucnis fiatalember maga jákob, a testet öltött neurózis.

várjuk, várjuk.

enterrement of an idol.

"» Nem lehet megoldani az AIDS okozta problémákat óvszerek osztogatásával. Sőt, ez még súlyosbítja is a gondokat « - állította a katolikus egyházfő útban Kamerun felé, a repülőgépen tartott sajtótájékoztatóján. A pápa hozzátette: a betegség megfékezését az emberek » spirituális újjáéledése « tehetné lehetővé.

A Vatikán hivatalos álláspontja szerint az AIDS elleni küzdelem legjobb módja a szexuális érintkezéstől való tartózkodás."

köszönjük benedek, leülhetsz, egyes.

vagy

a vita itt bontakozott ki, érdemes a kommentek tüzetes átvizslatása. különösen erre hívnám fel tisztelt férfitársaim figyelmét, szerintem mindannyian átéltünk már ilyesmit.

a vígyelésük alatti heveny röhögések közepette jókat nosztalgiáztam a régi jó bláthys reggelekre, amikor is jól átbeszéltük az előző esti/aznap reggeli szarások élményeit, az állagtól kezdve, a szagokon át, a formáig bezárólag mindent.

de most tényleg, ez máshol nem így folyt?

deep, deep, deep.

a kollektív bűnösség elvét alkalmazó, egyúttal getva módon nyerészkedő, tetves, ingyenélő, tolvaj, szarházi artisjus ismét jogot alkot. meg formál.

a legújabb kunsztjával nem kevesebbet állít, minthogy aki ma pendrájvot használ, az csakis jogvédett tartalmat másol rá, de mivel önmagában még ez sem bűn, ezért még azt is, hogy üzletszerűen kereskedik vele jól. eme jogcímen be is hajtja az újabb sarcot, ezúttal is a már jól bevált - és megdizájnolt - matrica formájában.

hölgyek, urak: önök tolvajok. mindenki. maga is, őzgida úr. ezt jelképezi az a gyönyörű hologramos levonó. mintha holnaptól a közértben minden árun lenne egy vinyetta a következő felirattal:

"termékjus. többletköltség a termékek ellopódása miatt."

de hogy ne csak ilyen elvont, billegő példával éljek, a fenti sarcolás vezérelvétől hajtva ajánlom ragasztgatásra a hangfalakat (azokon hallgatom az illegális tartalmakat), a vincsesztereket (azokon tárolom), a monitorokat (azon nézem, hogy mit hallgatok), az elektromos áramot (az hajtja az előzőeket), illetve a füleket (az emberi illegális tartalom-feldolgozás első szerve).

ez utóbbinál a cimpát javaslom, esztétikailag is elsőrangú.

through the eyes of the dead.