szia pubi. mi a zu? semmi? az jó akkor.

velem például olyan van, hogy múlthét pénteken igencsak megfájdult a fogam, kábé úgy, hogy jaj-jaj. azért is volt kellemetlen a dolog, mert anyósjelöltéknél leledztem, mégpedig belső-szabolcsban (tíria, igen), és közismert, hogy az ilyen látogatásokkor a lánykérő entitás jól megtömődik mindenféle ételkülönlegességekkel. gasztrospecialitásokkal, magyarán. nem volt ez másképp most sem.

orvosolandó a fogfájdalmat, bemásztunk egy helyi aptyékába, ahol a kedves hölgy azt mondotta, hogy vegyek voltaren dolot, mert az jó lesz nekem a fogfájásra. nem lett jó. mármint jó volt, csak nem túl effektív. konkrétan két nap alatt elfogyott az egész doboz.

bezzeg ma bevettem reggel egy cataflamot, azóta unfáj. jó, mi?

elmondanám még azt is továbbá, hogy nem szabad engem antikváriumok közelébe engedni, rájöttem. sajnos míg más tárgyaknál bizonyos összeg felett hatszor átgondolom, megéri-e megvásálni a portékát, addig az antikvás könyvekre habozás nélkül vagyok képes szórni a pénzeket. ezért aztán ma sem volt lelkiismeret-furdalásom, amikor egy eposzgyűjteményre (nibelung, gilgames, odüsszeia, iliász, aeneas, kalevala, igor, mahábhárata...), meg egy tolsztoj-elbeszélésekre pár perc alatt kikaptam hétszáz magyar forintot.

pár órával később pontosan ennyibe került az a rántott sajt hasábburgonyával, amire egy kedves tankörtársam meghívott, mert hozzávágtak jópár étkezési utalványt, így "ingyér" táplálkozódtunk meg.

a kultúra ára.

taint and abandon.