haladok a korral, oldalt, azt a kis kék beütést ki lehet próbálni, nem harap.

csak hogy ne kelljen a gugellal faszkodni, ha keresel valamit.

puszi.

viszont,

na, pont ennyire.

nem írok én ide most lófaszt se.

bocs.

én egy búúús panda vagyok.

ja, tegnap rájöttem, hogy a régi vinyóm cd-re uszkve nyolc éve lementett dolgait mostmár meg is tudom nézni, mivel az új íróm már támogatja a cd-ket is (igen, a régi pionyír nem tette - gyári hibás volt az a széria).

könnyezve játszom most tehát gyermekkorom legszebb doszos játékaival, mint például a revenge on... sorozattal. és most visszacsatolás.

ide. így:

az imént írtam ide egy posztot arról, milyen fincsi kis cigány vs. skin balhé volt itt tegnap a telepen (ajtóüveg-töréssel, húsig felszakadt lábakkal, mentőkkel, rendőrökkel, mindennel), de aztán rájöttem, hogy nyomozatilag most még nem ildomos sztorizgatni túl bőszen.

majd egyszer elmesélem.

vinszent zenét tölt fel c. rovatunk következik.

voltam koncerten hétfőn, úgyhogy ma zene.

úgy akartam, hogy ide leírom retrográd, milyen volt az én egynapos hegyaljám, de belekezdvén rájöttem, hogy fizikai fájdalommal jár rá visszaemlékezni (leszámítva a délutáni bodrogban fürdést, valamint - az egyébként arconbaszó - mesüge-koncert), így maradjunk annyiban, hogy ne beszéljünk róla.

annál inkább a hétfőről. voltak ugye a duhaj norgék, akiknek klipet csináltam (ezt a kerthelyiségben dumálgatva meglepődéssel vegyes örömmel fogadták), voltak még a szavannai decensek, akiknek fronthölgyétől vásáltam pólót, valamint voltak még a kvázi-kult konvergáék is, akiknél még mindig egy kopasz elmebeteg dobálja a mikrofont, meg egy bamba gitáros hozza a kvázi-kult riffeket.

meg volt még a gaza.

a gaza félelmetes zene. valahányszor beraktam bármelyik lemezüket, tömény fájdalom, szorongás és agresszió jött ki a hangfalakból, és sejtettem is, hogy ütni fognak élőben...

... de ezt azért mégsem. pándival álltunk az első sorban (ő írta pár éve azt a kritikát az első lemezükről, amiből én megismertem őket), de szolid bólogatásnál többre senki nem volt képes: ott állt az a százvalahány ember, és ledöbbenve nézett uszkve fél órán keresztül.

két dolgot azért még érdemes megemlíteni: az egyik, hogy a koncertet szakadt kínai tornacsukában, turkálós atlétában, valamint teniszsortban lenyomó gitáros az utolsó számban olyan koordinálatlan mozgásokat végzett, hogy életemben először éreztem veszélyben a testi épségem koncerten. részben igazam is volt: az utolsó taktnál lerepült a nyakáról a hangszer a színpad elé, a gitár feje pedig a lábam előtt 20 centivel állt meg.

a másik említésre méltó dolog pedig a passzív közönség. amint vége lett a szeánsznak, az addig egy helyben álló, legfeljebb bólogató rokkerek egy emberként rohanták meg a merchpultot, rárabolva a gaza-pólókra, amiknek - ahogy valamennyi pólónak aznap - négy rugó volt darabja.

még majd írok a düreres buli után történtekről is. elég az hozzá, hogy szürreális dolgok esnek meg az emberrel a keleti várójában.

és most: zene.

voltam koncerten tennap, úgyhogy ma zene.

úgy akartam, hogy ide leírom retrográd, milyen volt az én egynapos hegyaljám, de belekezdvén rájöttem, hogy fizikai fájdalommal jár rá visszaemlékezni (leszámítva a délutáni bodrogban fürdést, valamint a mesüge-koncert), így maradjunk annyiban, hogyne beszéljünk róla.

legkedvencebb egyetemem múlt hétfőn küldött egy tértivevényes levelet, melyben negédesen közölték, hogy mivel az elmúlt két szemeszterben nem teljesítettem az előírt kreditek 50%-át, ezért átal sorolnak költségtérítésesbe. indokolják ezt azzal, hogy a vonatkozó törvény az egyetemi oktatásba 2007. szeptember 1. után kerülőkre vonatkozik, és én is közéjük tartozom. szerintük. szerintem meg nem.

2006 óta vagyok az egyetem hallgatója, amit ezek az adminisztrátori bánatpinák is megnézhettek volna egy adatbázis, egy "ctrl", valamint egy "f" billentyű EGYIDEJÜ jelenlétével.

minthogy ezt nem tették, nekem kellett órákig hívogatni az irodán kívül kávézó adminpicsákat, később kanosszát járni hozzájuk a semmiért ("én nem vagyok kompetens, de biztos nem néztük el, majd a kolléganőm a jövőhéten", illetve "a kolléganőm tudna segíteni, de ő a múlt héten volt bent, most szabin van"), aztán fellebbezést írni, bevinni a felújítás miatt szarrávert (= gyalogos közlekedésre alkalmatlan) egyetemre, végül ott leadni egy szintén nem kompetens picsának.

államvizsga után befektetek pár panzerfaustra.