egy.

mint mondottam volt, a nőm elsőéven kezdte a másodikját, mert bár hiába létező, megfogható, elmesélhető dolog a kreditrendszer, büntetlenül nem lehet ugrálgatni a hazai egyetemek között.
üljél csak a seggeden hallgató, vagy ha nem, arcozd a következményeket.

eképp történt, hogy a nőm beadott 16 kérvényt, hogy számítsák be a tárgyait, amiket megcsinált gabozsvárott, ebből szerencsés módon 13-at már elfogadtak, egyet nem, kettő még várat...ÁM.

ha lediplomázott, a diploma mellé fog kapni - mint mindenki, tudtommal - egy tételes elszámolást a tárgyairól, hogy azokat miképp végezte. az egerben elfogadott kaposvári tárgyait azonban nem csaphatják ehhez a listához, hanem azért majd neki kell visszamennie a vérbe, mert azokat csak ott állítják majd ki.

kettő.

a tanársegédek. a nőmnél van egy ilyen típusú élőlény, aki elvárja, hogy felálljanak neki, amikor bejön. preußen 2008, baszki. tőlem a profdéer dékán nem várja el szerda reggel, hogy.

egy másik ma megüzente a csoportnak, hogy fél öt helyett késik húsz percet, de várják meg. óra tízkor belép, majd felháborodik, amikor a nőm menne, merthogy dehát én megüzentem.

külgazdasági elemzéseket tanít nálunk egy bányász végzettségű szerencsétlen, aki statisztikai mutatószám-képleteket olvas fel lapról, nem egyet, huszonhatot, majd elvárja, hogy mi azt tudjuk. a tárgy neve nem statisztikai számítások. amikor valaki bekérdezte az egyik első órán, hogy ki lesznek-e adva a diasorok (amiket egyébként a terem jobb oldali falára kénytelen kivetíteni - ez az egy nem az ő hibája) megnyugtatóan közölte, hogy igen, ki. nem is írta a diákat senki le.

szerdán lesz a zéhá, a diák meg nem lesznek kiadva. mert nem. helyette százharminc oldalas pdf-eket adott ki, mert azokban többminden van. szerintem meg anyád.

három.

megyek az indexemért az ütnivalóan flegma adminribanchoz, mert igazolnom kell a statisztikásoknak, hogy azért írok kedden zéhát, mert csütörtökön egy másikból rovok, és ha mindkét tárgy fel van véve, akkor itt van kiskapu. elvileg elég lenne egy neptun screenshot, de mivel az most két hétre meg van halva, mert VÉGRE renoválják - persze a legjobbkor -, így kell az indexből azon oldal másolata, amin az e félévi tárgyak vannak. mint rendesen, táblázatként beragasztva.

bemegyek a téóra, 'picsa ideadja. indulok a fénymásoló felé, a biztonság kedvéért belenézek.

semmi nincs benne a félévre.

...

the literal black cloud.

revideálok akkor. habár itt azt mondtam, penge, gyors, meg minden, mégsem annyira pöpec, amint az első blikkre tűnt. bár lehet, nem kettőötvenhat mega rammal kéne alkalmazni, de ez már öreg probléma, amire hamarosan megoldás találtatik.
mindenesetre elég vérlázító, ahogy teljesen véletlenszerűen kiverik bizonyos oldalak a fájerfoksz biztosítékát; ezek általában brutális ramzabálás-szessönben végződnek, és kontrolaltdel nélkül megoldhatatlan is lenne kijönni belőlük.

további teknyikai érdekesség, hogy a héten már a második dévédét kell kidobjam hibás írás miatt. a dolog azért különösen aggasztó, mert az elmúlt 19 hónapban - amióta bírok ezzel a pájonír masinával - egyszer nem csinált ilyesmit.

úgyhogy a faszomat is a garanciaidő-lejáratra marginalizált gadzsetekbe. a következőt már kétéves jótállással veszem majd, legalább annyit húzzon már ki.

burn.

itt egy múosz, msúsz, ortt és egyéb szabadon választott magyarlandi sóhivatalról szóló kvázi anyázás lett volna, ha

a) a freeblog végre csinálna valamit ezzel a bétás szarakodással

b) nem nyitottam volna meg tettvágytól fűtve 8 lapfület a böngészőben

c) nem zabálná meg a firefox alkalmasint a ramom háromötödét.

ennek fényében itt most ez nem lesz bővebben. szoptátok.

illetve annyiban mégis, hogy egy normális diktatúrában a fenti szervezetek vezetői valamelyik gránitbányában kalapálnának napi 12-ben, itt viszont megmondják, mi az újságírás, illetve honnan jönnek a nácik.

akartam még valamit, de elfelejtettem, meg kurvakéső is van már.

az mégis milyen már, hogy kétszer többen nézik a blogot, amikor nem írok, mint amikor de.
különös ez, mondhatnók.

egyébként szarhatnék most ide olyanokat, hogy egerben nemrég megcsípett egy darázs a hentesüzletben, mert azt hittem rá, hogy vízcsepp a klímából, és le akartam söpörni a hajamról.

meg olyat is, hogy múlthéten tíregy nyíregyházán (mindig elrontom, a kuttyafáját) volt meccs, ahova ismét lementünk vagy hétszázan, szakadó esőben, szélben (ahol a taft még mindig tart).
mellékszál, hogy az elmúlt négy tír-diósgyőr bajnoki mindegyikén kiállítottak tőlünk valakit, ebből háromszor bizonyos bede vezette a mérkőzést, bár ezek bizonyára véletlen egybeesések.

főbb fejlemény, hogy gyaníthatóan költözési procedúra veszi kezdetét hamarost, ami esetemben úgy fog lecsapódni, hogy saját szobakonyhás lakásom lészen. akárhányszor felmerül bennem ez a mondat, vagy neadjisten ki is mondom a számmal, egyből bejön a lelkiismeret, hogy "háh, húzd meg most magad, faszomöccse, igen nagy mákod vagy ezzel". nem is vitatom, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem nekem lett véve, apámék összeköltözése okán szabadul fel, olcsóbb a rezsije, mint a mostaninak kettőnkre, valamint az is a jelenlegi eladása mellett szól, hogy kezd elnorvégulni a környék.

viszont elég szar lesz hegy nélkül. érted, akármilyen fos volt a nap, hazaértem, kinéztem az ablakon, és valami ilyesmi fogadott. ehhez még beraktam mondjuk a something for windyt, és meg volt mentve a kedvem.

meg hát három évet leszámítva itt éltem le az életem.

nehéz lesz.

light pattern.

most nincs kedvem.

bocs.

brent hinds, mastodon gitár-, és vokáliszt

aki begombázva előadta egy ókelta leprechaun, és egy falusi ólajtó hibridjét a tavalyi download fesztiválon

továbbra sem tud a seggén ülni: tavaly a szisztemes shavo baszta képen, most viszont ő osztott ki egy szakerpancsot egy posztindiai gitármajszter rótjára, mert az történetesen nem tudta, hogy ő a legnagyobb élő gitáros a földön.

affasz.

mellesleg a wikipédia idevágó cikke is megér egy misét:

más. apám ma kapott egy csekket a tékomtól, miszerint 3975 forintot sárgacsekken legyenszíves. a cink onnantól jön, hogy apám augusztus elején lemondta a tékomot, lepecsételt záradékkal, átutalásos fizetés-lemondással,

ezt - mint utóbb kiderült - nagyon jól tette, így nem tudták leszedni a folyószámlájáról a lét. így jön a képbe a sárgacsekk, mert - a multik logikája szerint - ha azt a hülyemagyar meglátja, elkezd csöngetni a fülébe pavlov, oszt' már szalad is a postára

erre kapja ma ezt a számlát augusztus 28-i keltezéssel, szeptember 15-i fizetési határidővel. hát basztatok már ilyet?!

nem mellesleg a telekettő is bepróbálta ezt a trükköt, amikor - a már kifutófélben lévő szerződésére - egy kétszeres számlaösszeget küldtek ki, cirka nyolc rugóról. aztán nem győztek hebegni, meg elnézéstkérni.

affaszok.

cascades.

ja igen, és innentől cím is lesz mostmár.

örülj.

"A romák azért szervezték mára a demonstrációjukat, mert ez a Gyerekek Világnapja, márpedig számukra a gyerek a minden, mondta Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkrományzat elnöke."

tegnap kiganéztam a lomost,

a lomos annak a félszobának negyedszobának a közkeletű elnevezése, ami a hetvenes évek népszerű paneltechnikájában a perkettes lakásoknál a fürdő mellett helyezkedett el. mivel annyira lófasz kis szobáról van szó, hogy tulajdonképpen semmire sem használható, általában ide került minden lakásban az ún. gány

aminek - azon kívül, hogy egy hátizsáknyi hulladék-, meg úgy 15 centi ánégyes stóc féloldalas papírt köszönhetek - az volt a haszna, hogy számos olyan dolog került elő, amiről az életben nem hittem, hogy mégegyszer viszontlátom. ilyen pölö a saját (illetve a bátyámé is - mint szinte minden, ez is öröklődött) ablakzsiráfom, amibe belepillantva megnyugodva konstatáltam, hogy még mindig megtalálhatóak benne a szocializmus, az április negyedike, a mesterséges hold, valamint a KRESZ címszavak, ugyanakkor a novembernél egy joviális lenin-kép bazsalygott rám.
könny szökött a szemembe.

mellesleg kíváncsi lennék, hogy néz ki egy aktualizált verzió ebből a műremekből. ha ugyanúgy elkúrták, mint a teszveszvárost, akkor már ebben is olyanoknak kell lennie, mint a transzszexualitás, a hellokitty, a terrorizmus, vagy a hamburger. de talán csak nem...

visszatérve. a tegnapi lomoláskor találtam egy szakközepes papírfecnit, amire a jóképességű menzon cinborám írta rá - pár kacagó napocska társaságában - a következőket: "ne szomorkodj guli, mi három igazolatlannal is szeretünk!".

az úgy volt, hogy egyik év végén nem tudtam, hogyan reagálja majd le apám a fenti - visszanézve elég nevetséges mértékű - hiányzást, de aztán észre sem vette a bizonyítványban.

a történet megmosolyogtató, az már kevésbé, hogy az ominózus papírt utoljára tegnap láttam, ugyanis sikerült olyan jól eltennem valahova, hogy azóta is keresem. lassan már régebb óta, mint amennyit tegnap takarítottam...

toxic garbage island.

itt van az ősz, itt van újra,
oda rúg ki a szamosra.

ma épp jövék hazafele a felsőoktatásból, végzem a szokásos újgyőri-viszonylatváltást, ami a szutyok 29-esről a villanyos felé történő átszállás, megspékelve a főtér keresztülszelésével, ami egy igen durva szociotrip minden egyes alkalommal, de főleg ilyen tipikálmiskolci időben, mint amilyennel ma szembesült a tömegközlekedni vágyó, vagy nem vágyó nép, hovatovább saramagot olvasni azért visszás dolog, mert ráragadnak az emberre a féloldalas körmondatok alkotóköveiként szolgáló fogalmazásmódok, valamint a mondatvégi írásjelek minimálisra történő redukálása is, mely egyébként nem feltétlenül csökkenti az ide lehányt mondatok élvezeti erejét, ugyanakkor praktikus is, mert egy soha véget nem érő stream-of-consciousness válik belőle, mindazonáltal a végére már tenmagam sem tudom, hol kezdtem el, dehát ilyen a popszakma, ahogy azt az egyszerű ember mondaná, vagyishát nem.

no, szállnék fel tehát az éppen bevánszorgó csékádé-tátrára, hátulról a második ajtón, ahogy az szokásommá vált a főteres felszállásokkor, megáll, szállnék, nem nyílik. a többi meg de. itt ütött szöget a fejembe a felismerés, miszerint ez az utaszsilip biza elromolhatott. szomszédajtónál felszállok, elhelyezkedek a rossz ajtó blokkjában. kb. a stadion után cihelődik fel egy öregasszony, meg egy lecsúszott alkesz benyomását keltő figura egy - tőlük független - prolinő társaságában, hogy leszálljanak a bulgáron. beállnak mindhárman a rossz ajtóhoz, majd mikor a szerelvény megáll, és minden ajtó kinyílik az övékét kivéve, a leszállásjelző izomból történő nyomogatása a reakció. a vezető gondolom volt annyira naiv, hogy elhitte, embereink képesek a komplex logikai gondolkodásra így, hatvan körül, hogy másik ajtót válasszanak, ezért nem is zavartatta magát, megindította a vigyigert. a három hős szemrehányó pillantásokat vetett a kb. 20 méterre lévő kapitány felé, ajtót viszont a következő állomáson sem váltottak: beáll a vas a kiliáni megállóba, a hülye vénasszony meg mégjobban nyomja a gombot. megsajnáltam, na:

- hölgyem, ha nem ragaszkodna annyira ahhoz az ajtóhoz, a többin le tudna szállni.
- *hömpf, hömpf*
- (az alkesz) dehát miért nem működik ez az ajtó, e?!

ezeket már menet közben válaszolták, de még így is bénák voltak, a viller ugyanis újfent megindult alattuk, egészen a kisvasútig vitte szerencsétleneket. ott már leszálltak.

mindezt vigyorogva végignézte egy, tőlük két méterre ülő huszonikszes pár, akik a végállomás előtti utolsó megálló előtt fogták magukat, felálltak, és odaálltak a szar ajtóhoz. csodálkoztak, hogy nem nyílik, majd bosszankodva bevonatoztak diósgyőrbe.

én tényleg nem értem ezt a világot.

the reptilian brain.

felsőoktatás is a rotting corpse.

szóval a nőm nyáron felbontotta a jogviszonyát a gabozsvári egyetemmel, ugyanis kiszivárgott, hogy a szak, amin végezne, meg fog szűnni, persze fű alatt. májustól kezdve próbálta elintézni, hogy a tárgyait átszámítsák, így az új sulijában (mint később kiderült, egerben) nem kell majd elölről kezdenie a tanulást. hovatovább, erre az átszámítási lehetőségre (is) épül a kreditrendszer maga.

bár egerbe át is jelentkezhetett volna, mégis inkább felvételizett a nőm, hiszen ha felvételizik, biztosan bejut, az átjelentkezést meg a tanévkezdés előtt egy héttel bírálják el, így csak akkor derült volna ki, átmegy-e, avagy marad. maradni nem akart semmiképp, így felvételizett. szakonként három rugóért...

augusztusban értesül a nőm a sikeres felvételijéről. hó közepén lekirándul nyíregyházáról kaposvárra, hogy elhozza a papírokat. ott szembesül a varázslatos adminisztrációval, miszerint májustól augusztusig nem voltak képesek megcsinálni egy egynapos munkát, hogy ugyanmár írassák alá a tanszékvezetőkkel a tematikákat. a nőm véres verejtékkel elérte, hogy saját maga, ott, helyben megcsinálhassa, ami az adminpicsának három hónap alatt nem sikerült. a kirándulás cirka nyolc ropiba kóstált, ugyanakkor egyes papírokat csak postán küldött el a kaposvári adminos - késve.

szeptember elején a nőmmel közlik, hogy hiába élnek hárman egy keresetből, laknak 120 kilométerre egertől, valamint hiába volt 4,58 és 4,68 az előző két félévének átlaga, helyhiány miatt nem kaphat kollégiumot. megpróbálja a fellebbezést.

múlt szerdán volt a beiratkozás. az első sokk: nem kezdhet másodéven, évet nem ugorhat, csak egyes tárgyakat beszámítanak. második sokk: fellebbezés elutasítva ugyanazon okból, mint a hivatalos kérelem. ezután három napig minden nap hajnalban sárgabusszal miskolcról egerbe, albérletkeresés egy héttel tanévkezdés előtt, "szabadidőben" egy frissen induló ruhakölcsönző kipofozása, amit a nagybátyja indít el egerben, este vissza miskolcra albérleteket kutatni, majd aludni.

aztán megindult a tárgyfelvétel. mint később kiderült, a korábban végzetteknek előjoguk van a tárgyfelvételre, tehát ők hamarabb foglalhatják el a férőhelyeket. ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy aki az előző félévekben bukott egy tárgyból, az előbb foglalhatja el a helyeket, míg az elsősöknek már nem jut. a nőm szembesül a harmadik sokkal, ami a neptun (csak egy mellékszál: amikor én panaszkodtam, hogy szar, lassú, win3.1-re optimalizált fos a neptununk, még nem tudtam az egriről. befogom a pofám innentől). napok alatt nem lehet bejelentkezni, majd amikor igen, minden hely betelt. azoké a tárgyaké is, amik kötelezőek a nőm szakán, elsőéven. ilyenkor jönne be a HÖKös a képbe, hogy intézze a bővítést, az elsősöknek azonban az "oldd meg magadnak, bazmeg" mondat jut. százvalahány elsősnek. a TO-n a nagypofájú, flegma gecik közlik a nőmmel: nem bővítenek, mert nem lehet. így például - megnéztem - nem bővítettek egy 70 fős kollokviumos tárgyat. döfi.

és itt jött be a negyedik sokk, miszerint elsőéven kezd, elvesztette a plusz 2 félév lehetőségét, ami minden alapképzésben résztvevőnek jár. ha nem tudja felvenni a kötelező tárgyait, és nem is számítják be az eddigieket, akár egy évet is csúszhat, nem tud dolgozni, nem tudja fizetni az albit, és a végén még költségtérítésbe is átcsúszhat.

danitól idéznék akkor most:

alja egy geci világban kell élnünk, tibor!